2001. március 20.

Te is megértél a megírásra. Kimondhatnám az ítéletet: Légy megírva! A latinban persze ez is jobban, egy szóval fejezhető ki: Scribaris!
Írni Rólad vértizzasztó. A nyelvnek nem léteznek a szélesőséget és a mélységet kifejező olyan szavai, mint amilyen Te magad vagy. Ellentétpárokat használni? Túl olcsó eszköz lenne, és úgy tűnne, mintha ezek által behatárolható lennél.
Olyan vagy, mint egy feneketlen mély kút, ahová lejutni szinte lehetetlen, és én a korsóslány esztelen játékával várom azokat a pillanatokat, perceket, órákat, amikor feljössz hozzám.

Én, akinek mindig tériszonya volt.

(2001)